Családjog

A jogi folyamat és a bírósági eljárások ismerete, azok megértése és a naprakész felkészültség foka kiemelt jelentőséggel bír a családjogot érintő jogviták esetében.

Forduljon hozzám, ha jogi segítségre van szüksége családjoghoz kapcsolódóan! Családjogászként több éves tapasztalattal biztosítok jogi képviseletet mind a házasság felbontása, mind a vagyonmegosztás során.

‍

Miért szükséges ügyvédi segítség?

A házasság felbontása avagy a válóper, életünk egyik legnehezebb és legbonyolultabb döntése lehet. A jogi folyamat és a bírósági eljárások ismerete, azok megértése és a naprakész felkészültség foka kiemelt jelentőséggel bír a családjogot érintő jogviták esetében. Megfelelő jogi segítség és tájékoztatás nélkül könnyen megtéveszthetik Önt, vagy félreinformálhatják akár jogaival, akár kötelezettségeivel kapcsolatban. Annak érdekében, hogy pontos képet és tárgyi ismeretet kapjon házasságának felbontásával, valamint annak családjára, illetve vagyonára gyakorolt következményeiről, érdemes szakemberhez fordulnia. Ebben lehetek az Ön segítségére!  
2018. január 1. napjával lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló törvény, melynek e jogterületet érintő egyik legjelentősebb változtatása, hogy a vagyonjogi ügyeket nem lehet a házasságának felbontásával együtt, egy peres eljárásban intézni. Tehát a válóper és a vagyonjogi per összekapcsolása, egy perben való elbírálása tilos!

‍

‍

Válóper

A házasságot bíróság bontja fel bírósági eljárás keretében, melynek alapvetően két formája van. Egyrészről van az úgynevezett tényállásos bontás, valamint a házasság közös megegyezés útján történő felbontása.

Mostanában elterjedt az a mondás, miszerint a legrosszabb egyezség is jobb, mint a legjobb bírósági ítélet. Családjogászként én azon az állásponton vagyok, miszerint az egyik legfontosabb feladat házasság felbontása esetén az egyezség létrehozása a felek között. Az egyezségnek köszönhetően elkerülhető, hogy a feleknek egy hosszadalmasan elhúzódó bírósági eljárásnak kelljen alávetniük magukat, amely megítélésem szerint mind érzelmi szempontból, mind anyagilag megterhelő mindkét fél számára.

‍

Egyezség útján

Amennyiben a felek egyezséget kötnek, úgy azt a bíróság végzésével jóváhagyja, amely a bíróság ítéletével egyenértékű. Ilyenkor a bíróság a házasság felbontásához vezető szándék alakulását nem tárja fel, így a feleknek nem szükséges a bíróság elér tárniuk a házasságuk megromlásához vezető problémák sorát.

Ahhoz, hogy a bíróság a felek egyezségét jóváhagyhassa, meg kell állapodni az alábbiakban:

• közös gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása
• különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás 
• gyermek tartása
• házastársi közös lakás használata
• házastársi tartás (szükség esetén)
  

A bírósági eljárás illetéke 30.000,-Ft, melyet az eljárás kezdeményező félnek kell fizetnie és amely összeg a perköltség részét képezi. A házassági anyakönyvi kivonatot és a gyermek születési anyakönyvi kivonatát kötelező a bíróság részére rendelkezésre bocsátani. Egyezségkötésre a feleknek a bírósági eljárás bármely szakaszában lehetőségük van.

‍

Tényállásos bontás

Amennyiben a felek a fentiekben megjelölt kérdések kapcsán nem tudnak egymással egyezséget kötni, úgy a házasság felbontása „tényállás” útján fog történni, tehát fel kell tárni a házasság megromlásához vezető olyan okokat, amelyek miatt a házasság végleges, helyrehozhatatlanul megromlott.

‍

Ki indíthatja az eljárást? 

Házasság felbontása iránti pert csak a házastársak indíthatnak személyesen, vagy képviselőik útján. Nincs jelentősége annak, hogy ezen perben melyik fél vesz részt „felperes”-ként, és melyik „alperes”-ként. E megnevezéseket közös megegyezés útján történő válás esetén is viselik a felek.

‍

Mit vizsgál a bíróság?

Döntése során a bíróság azt vizsgálja, hogy a házas felek között a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ez a feldúltság elve. Nincs jelentősége annak, hogy melyik fél vétkes magatartása vezetett a házasság megromlásához, pusztán annak a ténynek, hogy az végérvényesen megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak életközössége megszűnt, és annak helyreállítására nincs kilátás.

Járulékos kérdések: Járulékos kérdéseknek nevezzük a házasság felbontása során azokat a kérdéseket, melyekről egyezséggel történő bontás esetén is meg kell állapodniuk a feleknek.

‍

Szülői felügyeleti jog

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A szülői felügyeletet a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők. A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában – akkor is, ha már nem élnek együtt.

Vannak olyan kérdéskörök, amelyekben törvény erejénél fogva a szülők akkor is közösen kötelesek dönteni, amennyiben a szülői felügyeleti jog teljeskörű gyakorlására a bíróság csak az egyik felet jogosította fel. Ezek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.

A házassági bontóperben, a válóper során a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdését kötelező rendezni, azonban a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának bíróság általi rendezése házassági bontóper hiányában is kérhető.

Ha a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben a szülők nem tudnak megegyezni, úgy

​

• ha a szülői felügyeletet az együttélő szülők együttesen gyakorolják – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével – a gyámhatóság dönt,
• ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés – a      tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével – a bíróság hatáskörébe tartozik.

‍

Kapcsolattartás

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles a gyermekével kapcsolatot tartani.

A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. Arra vonatkozó kérelem esetén kapcsolattartásra feljogosítható a volt mostohaszülő, a nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

‍

Gyermektartás

Az életközösség megszakadását követően a gyermekétől külön élő szülő tartási kötelezettségének tartásdíj fizetésével. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti.

A házassági bontóperben a szülői felügyeleti jogról és a kiskorú gyermek tartásáról kötelezően kell rendelkezni, a szülők megállapodásának hiányában a bíróság jogosult dönteni a kérdésben.

A gyermektartásdíj megállapítása során figyelembe veszi a bíróság:

• a gyermek indokolt szükségleteit;
• mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
• a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
• a gyermek esetleges saját jövedelmét;
• a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a taníttatásához, a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez szükséges kiadások. A hatályos szabályozás szerint a gyermektartásdíjat határozott összegben kell meghatározni azzal, hogy figyelembe kell venni a tartásdíjra kötelezett jövedelmének 15-25 százalékát gyermekenként, de legfeljebb az 50 százalékát. Ez ugyanakkor csak kiindulási alap! 

Ha a különélő szülő kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezik, úgy abban az esetben a tartásdíj mértéke a gyermek indokolt szükségleteihez igazodik. Nem lehet tehát a tartásra kötelezett jövedelmének 15-25 százalékát gyermektartásdíj címén igénybe venni, ha azt a gyermek szükségletei nem indokolják.

A bíróság a tartási kötelezettség minimumát állapítja meg, de természetesen a különélő szülő belátására bízza, hogy milyen mértékben járul hozzá gyermeke ellátásához.

‍

‍

‍