Kártérítési jog
A szerződéses és szerződésen kívüli kártérítési felelősségről és a reparációról
Kártérítési jog
Kár lehet vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előnyt, a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek, vagy akár a személyes sérelem (sérelemdíj).
Mi a kártérítési jog?
A kártérítés egyik alapelve a teljes reparáció, amelynek célja, hogy a károsult a káresemény előtti helyzetbe kerüljön vissza, tehát mintha a károkozás meg sem történt volna.
A kártérítés két részre osztható, így vagy kontraktuális kártérítési felelősségről – tehát szerződéses kapcsolatban állt a károkozó és a károsult –, vagy deliktuális kártérítési felelősségről, tehát szerződésen kívüli kártérítési felelősségről beszélünk.
Mi az a sérelemdíj?
A sérelemdíjat a korábbi törvény nem vagyoni kártérítésként nevezte, melynek lényege, hogy az ember személyét, vagy valamely személyiségi jogát ért sérelem orvoslásra kerüljön.
Szerződésen kívül okozott kártérítés
Törvény általánosságban tiltja a jogellenes károkozást, aki kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mint ahogyan azt neve is sugallja, a kár szerződés hiányában következik be, tehát a szemben álló felek nincsenek egymással szerződéses kapcsolatban.
Alapvetően minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
- a károsult beleegyezésével okozta;
- szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben
- jogszabály által megengedett magatartással okozta és a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi
Mi történik ha többen okoznak kárt szerződésen kívül?
Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.
A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult maga is közrehatott a károkozásban, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények miatt indokolt. Az egyetemleges felelősség alkalmazásának mellőzése esetén a bíróság a károkozókat a károsultal szemben magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában marasztalja. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban marasztalja.
A károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában viselik. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozók egymás között egyenlő arányban viselik.
A többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna, vagy nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta.
Kizárható a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség?
A szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis, tehát ilyen esetekben arra nincs mód.
Mikor mentesül a károkozó a felelősség alól?
A bizonyítás e tekintetben a károkozót terheli. A károkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartásra nem volt felróható.
Szerződésszegéssel okozott kár
A károkozás szerződéses kapcsolat, tehát egy létező jogviszony vonatkozásában keletkezik, mely során a károkozó magatartás e szerződés megszegésével valósul meg. A károkozás történhet aktív tevéssel vagy mulasztással. Mivel a szerződéses viszonyban a károkozó maga, önként vállalta kötelezettsége teljesítését, így a mentesülés is szigorúbb feltételekhez kötött.
Mi a szerződésszegés?
Szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
Mikor mentesül a károkozó a szerződésszegés alól?
A károkozó akkor mentesül a szerződésszegés alól, ha bizonyítja, hogy
- a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
- a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
- és nem volt elvárható, hogy a körülmény elkerülje, vagy elhárítsa
Károsulti kötelezettségek
A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. E kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.
A károsult terhére esik mindazon személyek mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.
Ha úgy gondolja, hogy kártérítési igénye megalapozott, vagy pusztán szeretni tisztába kerülni jogaival, kötelezettségeivel, valamint az igényérvényesítés módjával, keressen bizalommal!
Konzultáció során teljeskörű tájékoztatás kap jogi lehetőségeiről, ésszerű és logikus lépések lehetőségéről, valamint a várható kimenetelről és eseményekről.
