Öröklési jog

A halálozás tényével a hagyatéki eljárás kezdetét veszi, legyen szó akár törvényes, akár végintézkedésen alapuló öröklésről.

Tudom, mindig nehéz feldolgozni egy szerettünk halálát és sajnos a gyász melletti egyéb teendők intézése csak megnehezíti ezt az időszakot. A hagyaték jogi sorsának rendezése pedig elkerülhetetlen a nem kívánatos teendők között. A halálozás tényével a hagyatéki eljárás kezdetét veszi, legyen szó akár törvényes, akár végintézkedésen alapuló öröklésről.

‍

‍ A magyar jogrendszer két öröklési rendszert különböztet meg, a törvényes öröklést és a végintézkedésen alapuló öröklést.

‍

Mi a végintézkedésen alapuló öröklés?

Az ember halálával a hagyaték, mint egész száll át az örökösökre, egy olyan igényt keletkeztetve, amely nem évül el. Örökölni pedig vagy a törvény ,vagy végintézkedés alapján lehet. A „végintézkedés” gyűjtőfogalom, amely minden olyan nyilatkozatot magába foglal, amely az elhunyt, vagyis az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről rendelkezik a halál esetére.

A végintézkedés például a végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás. 

Törvényes öröklésről beszélünk, ha az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül hunyt el. Ilyen esetben a törvény határozza meg az átháramló hagyaték jogi sorsát. 

‍

Mi az a végrendelet?

Egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről az elhalálozás esetére rendelkezik. Fontos tehát, hogy az az örökhagyó halála esetére tartalmazzon vagyoni rendelkezést, valamint az, hogy külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

Megkülönböztetünk közvégrendeletet, írásbeli magánvégrendeletet és szóbeli végrendelet.

Közvégrendelet: Közjegyző előtt tehető, alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályok alkalmazandók. 

Írásbeli magánvégrendelet: Az örökhagyó által saját kezűleg, vagy más által írt végrendelet, amelyet olyan nyelven lehet megtenni, melyet a végrendelkező ért és amelyen írni, olvasni tud.

Szóbeli végrendelet: Csak kivételes esetben tehető. Feltétele, hogy a végrendelkező életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben legyen, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Ehhez a veszélyhelyzet tényleges, objektív fennállta szükséges, nem a végrendelkező veszélyérzete a mérvadó. 

‍

Mi a végrendelet tartalma?

Örökösnevezés: Az örökhagyó a végrendeletben egy vagy több örököst is megnevezhet. Örökös az, akinek az örökhagyó a hagyatékát, vagy annak egy meghatározott hányadát juttatja. Több örökös esetén a részesdések mértéke is meghatározható, annak hiányában pedig az örökösök egyenlő arányban örökölnek. Amennyiben az örökös kiesik az öröklésből, az örökhagyó más személyt nevezhet örökössé. Érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel.

Kizárás: Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható. Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, ha a Ptk. máshogy nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik, a fennmaradó rész tekintetében törvényes öröklésnek (öröklési jog) van helye.

Hagyományrendelés: A hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen. Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni. Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga a hagyományos. Kétség esetén a hagyomány az örököst terheli. Érvényes az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint a hagyományban valamely eseménytől vagy időponttól az addigi jogosultat más váltja fel

Meghagyás: Ha az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli, a követelésre a végrendeletben megjelölt személy jogosulttá válik. Abban az esetben, ha a követelésre a végrendelet senkit sem jogosít, a meghagyás teljesítését a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesülő többi személy igényelheti. Közérdekű meghagyás teljesítését az illetékes hatóság is igényelheti

Növedékjog: Ha az örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a hagyatéknak erre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik.

Mi történik ha nincs végrendelet? Ha az örökhagyó végrendeletet nem tett, úgy a törvényes öröklés rendje és vonatkozó szabályai szerint kerül átadásra a hagyaték. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke(i). Több gyermek, leszármazó fejenként egyenlő arányban örököl.

‍

Kiesés az öröklésből

Kiesés:  Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. Közös veszélyben vagy más balesetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál sorrendjétől független esnek ki. 

Kiesik az öröklésből továbbá az aki

• érdemtelen 
• akit az örökhagyó kizárt, kitagadott
• aki lemondott
• aki az örökséget visszautasította
  

Érdemtelen az öröklésre az, aki az örökhagyó életére tört, aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte, aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört. 

Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást az örökhagyó megbocsátotta.

Kizárásról abban az esetben beszélhetünk, ha a végintézkedési szabadság részeként az örökhagyó törvényes örökösét kizárja. Kötelesrészre jogosult örököst, csak a kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből lehet kizárni.

Kitagadás: Kiesik az örökségből az, akit végintézkedésében az örökhagyó kitagadott. Ilyen esetben a kötelesrész sem jár. A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak oka meg van jelölve és az valóban fennáll, ugyanakkor az azt megalapozó oknak a törvény által felsoroltak valamelyikre közé kell tartoznia. 

‍

A hagyatéki eljárás

Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.

A hagyatéki eljárás közjegyző előtt folyik. Az eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatéki átháramlást tanúsítsa. Fontos tudni, hogy a hagyatéki eljárás hagyatékátadó végzéssel zárul, az örökös pedig csak abban az esetben tudja birtokba venni a végzés alapján a vagyontárgyat, ha az valóban az örökhagyó tulajdona volt. A hagyatékátadó végzés nem tanúsítja, hogy az örökhagyó valóban tulajdonos, csupán azt, hogy ki az örökhagyó jogutóda.

‍

Ki lesz az illetékes közjegyző?

Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes,

• akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye/tartózkodási helye volt,
• akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található,
• a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti kamara által kijelölt közjegyző,
• Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kijelölt közjegyző.

A felsoroltak egymást követő és kizáró sorrendben állnak fenn.

‍

Mi az eljárás folyamata?

A közjegyző feladata, hogy független és pártatlan segítséget nyújtson a hagyatéki eljárásban érdekelteknek. Az eljárás lépései röviden a következők:

• Jegyző hagyatéki leltárt készít
• A közjegyző a leltár alapján megkezdi a tárgyalás előkészítését (ez akár hónapokat is igénybe vehet)
• Hagyatéki tárgyalás kitűzése
• Hagyatéki eljárás lefolytatása
• Hagyatékátadó végzés kihirdetése
  

Tehát  a hagyatéki eljárás általában az elhunyt utolsó bejelentett lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője előtt indul akkor, amikor a jegyző tudomást szerez az örökhagyó haláláról. Ez történhet például halottvizsgálati bizonyítvány, holtnak nyilvánító végzés vagy bejelentés alapján. A jegyző elkészíti a hagyatéki leltárt. Fel kell tüntetni az örökhagyó halálakor tulajdonában lévő belföldi ingatlanokat, belföldi cégekben való részesedését, gépjárművet és más olyan vagyontárgyakat, amelyekről hivatalos nyilvántartás van, valamint az elhunyt bankszámláját. 

A hagyatéki leltárt követően, az illetékes közjegyző kitűzi a hagyatéki tárgyalás időpontját. A hagyatéki tárgyaláson az érintetteknek még lehetőségük van arra, hogy különböző nyilatkozatot tegyenek, így lehetőség van egyezség kötésre, hagyaték visszautasítására. A hagyatéki eljárásban a közjegyző megállapítja, a hagyaték tartalmát, valamint az örökösök személyét. Az eljárás végén a közjegyző hagyatékátadó végzés útján a hagyaték az örökösöknek átadja.

‍

Megismételt hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás?

Póthagyatéki eljárás: Abban az esetben, amennyiben egy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő, úgy az öröklésben érdekelt személy póthagyatéki eljárást kezdeményezhet. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 

Megismételt hagyatéki eljárás:  A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés ellen a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. A hagyatéki eljárás megismétlésére a végzés jogerőre emelkedésétől számítottan 1 év áll rendelkezésre, ezt követően az igény pusztán bíróság útján érvényesíthető.

‍

Miért fontos az ügyvédi közreműködés?

Több alkalommal is tapasztaltam már azt, hogy az ügyvédi közreműködés hiányában elkészített végrendelet érvénytelenségi okot tartalmazott. Abban az esetben ha a végrendelet érvénytelen, az joghatások kiváltására sem alkalmas, tehát a hagyatéki eljárás a törvényes öröklés rendje szerint fog lezajlani.

Az ügyvédi közreműködéssel készített végrendelet kérésre és díjfizetés ellenében bekerülhet a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásába, illetve a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába is. A nyilvántartásba történő felvétel azért fontos, mert így az Ön végrendelete megőrzéséről Önnek nem kell gondoskodnia, a hagyatéki eljárás során az a közjegyzőnek hivatalból megküldésre kerül. 

Mérlegeljen tehát, hogy megéri-e kockáztatnia! 

‍